The presence and performance of cultural and creative industries in rural regions = A kreatív és kulturális iparágak megjelenése és teljesítménye avidéki térségekben

This paper examines the presence and performance of cultural and creative industries (CCIs) in rural regions, specifically using the example of the Vysočina Region, and compares it with other regions in the Czech Republic. The main objective is to re^ect on the potential and limitations of CCIs outside metropolitan centres and to contribute to the discussion on the spatial specifics of the culture-based economy. The text is based on the assumption that the role of CCIs in the economic and social development of rural regions is often marginalised, even though it can be crucial for diversifying the local economy and strengthening community identity. The study uses a combination of methodological approaches and data sources, in particular mapping of CCI entities in the Vysočina Region, analysis of employment and the economic performance of individual industries. One important part is a comparison of the economic performance of CCIs within three di`erent types of regions – metropolitan, old industrial, and other regions. The structure of the text includes an introductory theoretical section devoted to the spatial organisation of CCIs, an overview of data sources and methods of processing them, and an analytical section evaluating the presence and performance of CCIs. The two summary measures—structural importance and economic performance of CCIs—were constructed as composite indicators based on multiple sub-indices (e.g., employment coefficients, specialisation indices, average wages, revenues, and added value). The main results largely confirm the theoretical findings, i.e. they identify a significant orientation of CCIs located in rural types of regions towards cultural and historical heritage and an overall relatively stable structural balance. At the same time, however, the expected overall lower economic performance of CCIs in rural regions is confirmed. On the other hand, it has been shown that certain industries (such as Books/ Printing and Performing Arts) consistently perform above expectations and their position is more significant in rural regions than in other types of areas. The text also suggests the causes and possible implications of this situation. The study points to the need for a regionally sensitive approach to cultural policy, emphasises the importance of so-called second-order cultural infrastructure, and recommends supporting locally based forms of cultural work with an emphasis on community cohesion and sustainable development. Finally, issues related to the e`ectiveness of public investment in the CCI segment and potential tensions that may arise in the case of merely mechanically adopting support concepts and instruments from other types of territories are also discussed. | Jelen tanulmány a kulturális és kreatív iparágak (KKI) jelenlétét és teljesítményét vizsgálja vidéki térségekben, különösen a Vysočina régió példáján, összehasonlítva azt a Cseh Köztársaság más régióival. A fő cél annak bemutatása, hogy milyen lehetőségek és korlátok jellemzik a KKI-kat a nagyvárosi központokon kívül, valamint hozzájárulás a kultúra alapú gazdaság térbeli sajátosságairól szóló diskurzushoz. A szöveg abból a feltételezésből indul ki, hogy a KKI-k szerepe a vidéki térségek gazdasági és társadalmi fejlődésében gyakran marginalizált, annak ellenére, hogy szerepe a helyi gazdaság diverzifikálásában és a közösségi identitáserősítésében jelentős. A vizsgálat többféle adatforrást és módszertani megközelítést alkalmaz, többek között a Vysočina régióban működő KKI-szereplők feltérképezését, valamint a foglalkoztatás és az egyes ágazatok gazdasági teljesítményének elemzését. Fontos része a KKI-k gazdasági teljesítményének összehasonlítása három különböző régiótípusban – nagyvárosi, régi ipari és egyéb régiókban. A tanulmány egy bevezető, elméleti résszel indul, amely a KKI-k térbeli szerveződésével foglalkozik. Ezt követi az adatforrások és a feldolgozás módszereinek áttekintése, majd egy elemző fejezet a KKI-k jelenlétének és teljesítményének értékelésével. A két összegző mutató – a KKI-k strukturális jelentősége és gazdasági teljesítménye – több almérőszám (például foglalkoztatási együtthatók, specializációs indexek, átlagbérek, bevételek és hozzáadott érték) alapján összeállított kompozit indikátorként került kialakításra. A főbb eredmények nagyrészt megerősítik az elméleti megállapításokat, vagyis kimutatják, hogy a vidéki régiótípusokban működő KKI-k jelentős mértékben a kulturális és történeti örökségre orientálódnak, és összességében viszonylag stabil strukturális egyensúlyt mutatnak. Ugyanakkor igazolódik a vidéki térségekben működő KKI-k várhatóan alacsonyabb gazdasági teljesítménye is. Másfelől azonban kimutatható, hogy bizonyos ágazatok (például a könyvkiadás/nyomdaipar és az előadóművészetek) tartósan a várakozások felett teljesítenek, és szerepük a vidéki régiókban jelentősebb, mint más térség típusokban. A tanulmány feltárja e helyzet okait és lehetséges következményeit is. Rámutat a kulturális politika térben érzékeny megközelítésének szükségességére, hangsúlyozza az úgynevezett másodlagos kulturális infrastruktúra jelentőségét, és javasolja a helyi beágyazottságú kulturális tevékenységek támogatását a közösségi kohézió és a fenntartható fejlődés erősítése érdekében. Végül kitér a KKI-szektorba irányuló közberuházások hatékonyságával kapcsolatos kérdésekre, valamint azokra a lehetséges feszültségekre is, amelyek más térségtípusok támogatási koncepcióinak és eszközeinek mechanikus átvétele esetén merülhetnek fel.